A Colorcom tanulmánya segít az átgondolt színhasználatban.
Nyomtatós cégek időről időre érvelnek a színek használata mellett. Nem véletlenül, hiszen a színes nyomtatás 3-4-szerte nagyobb kellékanyag bevételeket indukál, mint a fekete-fehér és a nyomtatók is drágábbak (most a lézer- és lednyomtatókra gondolunk). Felmerül tehát mindenkiben a gyanú, hogy önnös érdektől indíttatva próbálnak eladni valamit, amire nincs igazán szükség, de azért kár lenne ilyen sarkosan gondolkodni a dologról. Nem igazán róható fel a gyártóknak, hogy a válságban laposra súlykolt "ne nyomtassunk, mert pénzbe kerül és minek az" jellegű tanácsokat igyekszik visszájára fordítani. Ugyanis ha nem nyomtatunk ki egy szükséges marketing dokumentumot, vagy csak fekete fehérben dolgozunk ott, ahol a színek végeznék el a munkát, akkor a spórolás vége az, hogy nem szereztünk vevőt és a megtakarítás vége valahol csőd lesz.
Annyi biztos, hogy a színek hatással vannak érzelmeinkre, hangulatunkra és ennél fogva kihatnak döntéseinkre. (Aki nem hiszi, próbáljon meg meggyőzni egy hölgyet, hogy a sárga rózsa ugyanazt jelenti, mint a vörös!) Időről időre felbukkannak ezzel foglalkozó tanulmányok is. Most a szokásosnál konkrétabb kimutatással puhítja vásárlóit a Xerox, a Colorcom munkája nem csak általánosságokat közöl, hanem egy igen alapvető szintensegít saját szín-igényeinket felmérni is. A következőkben ez a tanulmány olvasható. (Megjegyeznénk, hogy a Colorcom saját, eléggé tarka honlapja alapján fogalmunk sincs, hogy mit szeretne kommunikálni a színszakértő cég.)
Hogyan válasszunk színpalettát?
Ahhoz, hogy a vállalkozások megtalálják a számukra legmegfelelőbb színeket, hogy olyan üzleti dokumentumokat készítsenek, amelyek erős érzelmi hatással bírnak, és cselekvésre sarkallnak, előbb meg kell ismernünk a színek szimbolikus jelentését. A színek pszichológiáját kutató, és a márkaépítéssel foglalkozó Jill Morton, összeállította azokat az alapvető szempontokat, amelyeket a cégeknek érdemes figyelembe venniük a színkezelésük során.
A színek szimbolizmusa egy dokumentum arculatában több tényezőtől is függ. A legerősebb képzettársítás abból a színből adódik, amit a legtöbbet használunk. A kisebb mennyiségben használt színek inkább csak díszítőelemként funkcionálnak. Amikor színeket kell válogatnunk egy dokumentumhoz, fontos a stratégiai gondolkodás. A cég döntéshozóinak pedig fel kell tenniük néhány alapvető kérdést, hogy a legmegfelelőbb színkombinációkat illesszék az üzleti dokumentumaikhoz:
- Milyen hatást szeretnénk elérni azzal a színnel, amit üzleti kommunikációnkban használunk? Például a választott szín dinamikus energiát, vagy inkább megbízhatóságot kommunikáljon?
- Mi ennek a színnek az állandósult szimbolizmusa?
- Olyan képzetek társulnak ehhez a színhez, amit közvetíteni akarok?
- Mennyi színt használjak?
- Hogyan fogom ezt a színt felhasználni? Része lesz valamilyen formának? Mit sugall ez a kombináció?
Árnyalatok vagy színek?
Tisztában kell lenni azzal is, hogy az árnyalatok meghatározása legalább annyira kiemelt szempont, mint a színek kiválasztása. A sötét árnyalat professzionális, hitelt érdemlő, megbízható hatást sugall; a fényes inkább stimulál, és fiatalos benyomást kelt; a világos érzékenységre, utal; a tompa ugyanakkor kifinomultságot, megnyugtató hangnemet kölcsönöz a dokumentum szövegének.
A világos színek, amilyen például a citromsárga, több fényt vernek vissza, nagyobb az energiájuk, így felkeltik a figyelmet. Ha viszont túlzásba visszük a használatukat, akkor bántani kezdik az ember szemét. A fényes sárga háttér jó választás egy közelgő leárazást hirdető szórólapnak, de rossz egy új altató-tabletta ismertetőjének.
A tompa színek, például a szürke/kék vagy a mályva, vizuálisan megnyugtatóak, ezért olyan üzleti dokumentumokban érdemes használni őket, amelyekkel az ügyfelek tényszerű tájékoztatása a cél. Ez lehet például egy jótékonysági eseményről szóló jelentés.
Számolni kell a színek univerzális pszichológiai hatásaival is, amelyek egyaránt hatnak minden emberre. Akadnak köztük olyan színek, amelyek ugyanazt jelentik minden ember számára, de vannak más jelentéstartalmak is, amelyek csak bizonyos korcsoportokra igazak. Az üzleti dokumentumnak ennek fényében muszáj figyelembe vennie az olvasók életkorát.
A lila kiváló példa arra, hogy mennyire sokféle lehet egy szín értelemzése. Ez arra is magyarázatot adhat, hogy az emberek általában, vagy imádják, vagy utálják a lilát. A lila szőlőt és néhány egzotikus virágot kivéve a lila szín ritkán fordul elő a természetben, emiatt gyakran a spirituális világgal társítják. Jelentése lehet királyi, kreatív, mágikus, de ugyanakkor a rossz előjel, a rejtélyes vagy az apokaliptikus is. A lilához emellett további képzettársítások is kötődnek, így a fiatalabbaknak ez a vidámság színe is.
Ezek alapján a lila használata kockázatos lehet a középkorúaknak szánt golf-tanfolyam szórólapján, ellenben nagyszerűen működhet egy videojáték csomagolásán.
Színek, tapintás, ízlelés
A színek ízlelési, vagy szaglási ingereket is kiválthatnak. A sárgás-zöld a savanyú, a rózsaszín az édes, a szürke a füstös ízbeli megfelelője.
Egy cukrászda étlapja sikeresen használhatja a rózsaszín árnyalatokat az édes ízek szimbólumaként, de egy temetkezési vállalkozás brosúrája élénk sárgás-zöld színekkel rossz választásnak bizonyulhat.
Nem szabad megfeledkezniük a cégeknek arról sem, hogy a kiválasztott színeket milyen geometriai formába folyatva helyezik el az adott üzleti dokumentumon.
A kör puhaságra, kapcsolódásra, melegségre, kényelemre és szeretetre utal. A négyszögekről a szilárdság, a rendszer, a logika, a bizonyosság és a keménység juthat az olvasó eszébe. A háromszögek viszont jelenthetnek hatalmat, izgatottságot, agressziót, és erőt is.
Amikor a cégek egy színt egy konkrét formával kombinálnak, akkor tudatában kell lenniük azzal, hogy így új jelentések jönnek létre.
